Kedves Hallgatóink, a bocsánatkéréssel kapcsolatban egy olyan esetet tárnék mos fel, amire talán kevesen gondolnak. Egyszer egy olyan családhoz látogattam, ahol újszülött kisbaba volt. Elég gyengének született, és sokat sírdogált. Mindkét szülő nehezen viselte a terheket, és amikor ott voltam, megállva a baba ágya mellett, az apa így szólt: „Nem lesz ez jó semmire. Ennek már annyi!” Megállt az ütő az ereimben, hogyan hagyhatja el a száját ilyen kijelentés.

Most, hogy édesanyám a közelmúltban távozott el közülünk még jobban felerősödött bennem a gondolat, én hogyan készülök, hogyan segítem azokat, akiket Isten rám bízott? Úgy látom, én vagyok az első megtérő a családban, ezért megértettem, hogy sokszoros felelősséget hordozok e tekintetben. Első részben önmagammal kapcsolatban, hogy szeretem a Mennyei Atyát: ahogy én akarom, vagy ahogy ő kívánja? Mert Jézus úgy szerette az Atyát, ahogy abban Ő gyönyörködött, még akkor is, ha ez a Fiúnak sokba került!

2014/4. szám

Tahi

Forrás: gloria.tv

A Budapesten élő Salyámosy Éva egyike azoknak, akiknek az élete egy idő után egészen más irányt vett, mint amerre addig tartott. Feladva szinte mindent, az Isten felé fordult. Könyvek írásába kezdett, amelyekben leplezetlenül feltárja emberi gyarlóságait, szenvedéseit, amelyek egészen addig tartottak, amíg rá nem lelt a helyes útra. 

Missziót teljesít azzal, hogy ahová meghívják, ott elmeséli megtérése történetét. Ha keressük a kulcsot a teljes és boldog élethez, történetét és könyveit olvasva talán mi is megtalálhatjuk.

Salyámosy Éva testvérnő, a Mera rádió munkatársa, levélben köszönti a gyülekezetet (lásd melléklet) és röviden ismerteti megjelent könyveit. A könyvekről részletesebb információt az ismertetőben megadott internet címeken lehet szerezni. Szeretettel ajánljuk a testvérek figyelmébe.

Az elmúlt másfél évtized alatt naagyon sokat gondolkodtam azon, hogy vajon miért íratta meg velem az Úr az első könyvemet – Ítélet!- felmentés - címmel már a kiadás előtt 15 évvel. Akkor legalább 10 keresztény könyvkiadónak elküldtem a kéziratot, és nagyon különös válaszokat kaptam, melyekből többet most is őrzök. A leggyakoribb az volt, hogy nincs pénze a kiadónak, különben is, az emberek ma nem kíváncsiak a tanúságtételre, az emberek ma nem olvasnak és nem is vesznek könyveket, így hát felejtsem el az egészet. Bevallom őszintén nekem fájdalmat okozott ez a tortúra.

Isten békessége tölti el a szivem…

A robbanás

Hogy vannak-e repülő csészealjak? Hát nem nagyon hiszem, de hogy egy pillanatra mégis azt hittem, ez a héten esett meg velem! Reggel volt. Nálunk a konyha úgy néz ki, hogy a gáztűzhely mellett van egy asztal, és én ott reggeliztem. Egy kicsit még félálomban, egy kicsit még bóbiskolva, egy kicsit még csak úgy a magam világában voltam, még nem kezdtem el igazán a napot. Ugyanakkor egy kávéfőzőn a reggeli kávém fortyogott, szokás szerint, amit az egészséges étkezés után kívántam elfogyasztani.