Van új karácsony

Sok a komor templom,
A sötét, botor szív.
„Jézusom…jászolom…”
- ki miért sír?

Voltam én is gyermek.
Fáztam Betlehemben!
Semmi dolgunk, gyere!
- ez volt a lelkemben.

Sok karácsony eltelt.
Didergős, fázós és hideg.
S hogy ki van a bölcsőben?
- én sose értettem!

De jött egy éjjel egyszer,
S ki átölelt csendesen,
Ő volt az, a régi kisded,
Ki ma szívem Mestere lett.

Már forró a karácsony:
Szívem a templomod,
Jászolod a könnyem,
Mért sírok? Megérted!

Salyámosy Éva