Isten öröktől fogva adventben él

Mit jelent az advent szó?

Várakozást.

Az első nagy várakozást a Földön – tudomásom szerint – a zsidó nép élte meg, mert évezredeken át várta a Megváltót. Igazság szerint az egész Föld minden emberének várnia kellett volna, hiszen a bűnbeesés minden embert érintett és elválasztott Istentől. Ezért az ígéret: amit Isten az 1 Mó 3…ban adott, hogy elküldi azt, aki legyőzi a gonoszt, mindenkinek szóló ígéret volt. De nem lett az. Sőt, még az Úr választott népének se igazán, mert egy idő után már nem azt várták, akit Isten megigért, hanem akit ők gondoltak ki maguknak.

Aztán egyszercsak Isten üzent angyalán keresztül:

Megérkezett!

S mi a kereszt és feltámadás után, mert Jézus azt mondta nekünk, hogy még egyszer visszajön ismét várakozunk. Őreá. Aki majd hatalommal és birói szóval rendezi az emberek sorsát, hogy ki hol éli majd le az örökkévalóságot.

De sokáig nem is gondoltam arra, hogy az adventi várakozás Isten szivében is ott él, hiszen ránk vár. Minden egyes emberre külön-külön, hogy meghallja hivó szavát, hogy megtérjen, hogy formálódjon át Krisztus arcára, hogy mindig és mindenben az Úrral éljen, örökre… Azt olvassuk a Szentirásban, hogy Isten mindent öröktől fogva tud és lát. Tudja és látja ezért azt is, hogy ki merre jár az életben, ki hol tart lelkileg abban a folyamatban, amely elvezetheti őt Istenhez. Isten ezért öröktől fogva adventben, várakozásban él tékozló fiai miatt. Kinn áll a kapuban és hazavár. Engem, Téged, Őt és mindnyájunkat.

De azt gondolom, hogy az Úr adventjének is vége szakad egyszer. Mikor? Amikor felharsan a kűrtszó és az Úrjézus megjelenik a felhőkön hatalomban és dicsőségben. Akkor lezárul a föld üdvtöürténetének egy szakasza. Egy nagyon fontos és mindent eldöntő szakasza. Ami addig jó volt, az jó marad örökre és ami addig silány volt és rossz, az silány és rossz marad örökre. Az embernek – úgy tudjuk – két időpontja van a megtérésig. Azért mondjuk igy, mert Isten terveit erre vonatkoztatva az egyes ember életében kevésbé ismerjük.

Van, akinek halála pillanatáig megadatik a kegyelem, hogy megtérhet, vagyis elfogadhatja azt az igazságot, hogy mindnyájan az Úr teremtményei vagyunk, gyermekei, ezért Ő a mi Atyánk, Istenünk és Királyunk, vagyis rendelkezik velünk.

Sokaknak azonban ez a lezáró pillanat nem tart a halálukig. Akiknek nagyon kemény a szivük és még az Isten is azt látja, hogy soha nem akarnak megváltozni, sőt! Azoknak a szívét Isten keménynek hagyja.

De miért? Hangozhat a nagy méltatlankodás. Nekik nincs joguk dönteni?

De van! Isten mindenkihez szól és mindenkit megtalál.

Nézzünk erre egy-két példát.

Heródes, Agrippa…

Isten mindenkit megszólit, lehetőségeket ad…